e-villamos online szaklap

Az épület energetikai teljesítőképességének tanúsítványa

| | |  0 | |

A kormány 2008. június 30-án alkotta meg az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítványáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletet, mely 2009. január 1-én lépett hatályba, tehát ettől az időponttól kötelező érvényű a jogszabály.

A mindenkori magyar kormány az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelõen nagy hangsúlyt fektet az energiahordozók fenntartható, takarékos felhasználására, illetve a fogyasztók energiatakarékos szemléletének kialakítására. Ennek megfelelõen jogszabályi szinten szabályozza a felépítménnyel rendelkezõ ingatlanok energetikai teljesítõképesség szerinti besorolását, okiratba foglalását, és tulajdonos vagy birtokos váltásnál ezen okirat bemutatását a szerzõ fél felé. Az energetikai tanúsítvány az épület elõbb említett energetikai teljesítõképességét tartalmazza I-tõl A+-ig terjedõ skálán.

Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály kiterjed minden épületre, beleértve a lakásokat is, kivéve az 50 nm-nél kisebb hasznos alapterülettel rendelkezõket. A többszintes ingatlanoknál minden szint alapterületét össze kell adni. Amennyiben a minimálisan elõírt alapterület alatt marad az ingatlan nagysága, úgy nem kötelezõ az energetikai tanúsítvány kiváltása.

Bár a kormányrendelet 2009. január 1-tõl lépett hatályba, tehát ekkortól érvényesek mindenkire nézve a rendelkezései, viszont 2011. december 31-ig a már meglévõ épületek (lakások) tanúsítványának kiváltása önkéntes alapon történik. Amint 2012. január 1-jén lejár ez a moratórium, akkor a meglévõ épületek esetében is kötelezõ lesz kiváltani a tanúsítványt a jogszabályban felsorolt esetekben.

A rendelet részletesen foglalkozik azokkal az esetekkel amikor kötelezõ felméretni energetikai szempontból az épületet, illetve kiváltani a tanúsítványt.

1. Minden új építésû ingatlan esetén, ha a fent említett minimális 50 négyzetmétert eléri a hasznos alapterülete. Ezen kötelezettség a kivitelezõt, illetve az építtetõt terheli. Olyan új épületre vonatkozik, amely 2009. január 1. után készült el.

2. Meglévõ épületnél ellenérték fejében történõ tulajdonszerzésnél. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály ellenérték fizetéséhez fûz kötelezettséget, tehát ingyenes szerzésnél, például ajándékozásnál vagy ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésnél például ráépítésnél, elbirtoklásnál vagy házassági vagyonközösség felbontásánál nem kell a tanúsítványt kiállíttatni. A rendeletben megfogalmazott ellenérték fejében történõ tulajdonszerzés tipikus példája az ingatlan-adásvételi szerzõdés. A tanúsítvány kiváltása a tulajdonos kötelezettsége.

3. Meglévõ épület esetében az egy évnél hosszabb idejû bérbeadásnál. Természetesen itt is csak azok az épületek, lakások jöhetnek számításba, amelyek 50 négyzetméternél nagyobbak. A bérbeadónak a bérleti szerzõdés megkötésekor rendelkeznie kell a tanúsítvánnyal. Más kérdés, hogy vajon abban az esetben, ha egy határozott ideig, de egy évet nem meghaladó bérleti szerzõdést a felek közösen meghosszabbítanak ugyancsak egy évet el nem érõ idõszakra, akkor ezen szerzõdés a rendelet hatálya alá tartozik-e, vagyis ki kell-e váltani a tanúsítványt. Itt a rendelet ellentétesen fogalmaz, mivel a 3.§ (3) bekezdésben egyértelmûen a szerzõdéshez köti az egy évet az 1.§ (3) bb. pontjában pedig az épület bérbeadásához, tehát itt a teljes bérleti idõszakot kellene nézni, függetlenül attól, hogy hány bérleti szerzõdés született idõközben. A jogalkotó szándékát elemezve valószínûleg akkor járunk el helyesen, ha az egy évnél rövidebb idõszakra szóló, de meghosszabbított bérleti szerzõdésnél a szerzõdés meghosszabbítása elõtt kiváltjuk a tanúsítványt, és azt az akkori bérlõnek bemutatjuk.

Lakások esetén kiemelendõ, ha az épületben levõ önálló rendeltetési egységek (lakások) fûtése, szellõzése, és a használati melegvíz szolgáltatása azonos rendszerû vagy egy rendszert alkot, akkor a tanúsítvány az épület egészére is kiállítható, nem kell minden lakás esetén külön felméretni az energetikai teljesítõképességet. Ha idõközben az épület energetikai teljesítõképessége változik, akkor újból kérni kell a tanúsítványt. Manapság a panellakások felújításának, külsõ és belsõ újraszigetelésének idején felmerülhet ez a probléma. Mivel a jogszabály lehetõséget ad az épület egészére vonatkozó tanúsítvány kiállítására is, az ilyen lakásoknál tulajdonosváltás vagy bérbeadás elõtt érdemes a közös képviselõnél érdeklõdni a tanúsítvány meglétérõl.

A rendelet szigorúan szabályozza a tanúsítványt kiállító személy, illetve szervezet maximális díjazását. A szakértõ igényt tarthat munkadíjra, amely óránként legfeljebb 5500.- forint lehet, és összesen két órát számolhat el. A költségtérítés vonatkozásában az utazási költsége a munkadíj 50%-a, egyéb költsége a munkadíj 10%-a lehet. Ezen kívül elszámolhatja még számlával igazolt költségeit és az ÁFA-t. A rendelet alapján egy tanúsítvány kiváltása ha nem merülnek fel rendkívüli, számlával igazolt költségek épületenként (lakásonként) maximálisan bruttó 22.000 forintba kerül. A tanúsítvány 10 évig érvényes, utána bérbeadás, vagy tulajdonjog átruházás esetén újból ki kell váltani.

A rendelet nem szól a szabályok ellen vétõk szankcionálásáról. A jelenlegi általános háttérszabályok ugyancsak nem követelik meg ezen rendelkezések betartását. Például az ingatlan-adásvételi szerzõdés esetében nem követelmény, hogy szerzõdés része vagy melléklete legyen a tanúsítvány. Ugyancsak nem szükséges a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésénél sem, mivel az ingatlan-nyilvántartási törvényben nem szerepel az energetikai tanúsítvány, mint kellék a bejegyzéshez. A jogszabályok összehangolása és a jogkövetõ magatartás kikényszerítése szankciók által még késõbbi jogalkotói feladat.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul