e-villamos online szaklap

A villamosipar hírességei 2. Zipernowsky Károly

| | |  0 | |

1885-ben Zipernowsky Déryvel szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó-áramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert, majd rövid idő múlva a zárt vasmagos transzformátort, melynek munkálataiban már Bláthy Ottó is részt vett.

Bécsben született, édesapja Zipernowsky József könyvelõ, édesanyja Fischer Franciska. A pesti kegyesrendi gimnáziumban érettségizett, majd 3 évig gyógyszerészként dolgozott Kecskeméten. Ezután iratkozott be a Királyi József Mûegyetemre 1872-ben. Negyedévesen már az akkor fiatal tudománynak számító elektrotechnikáról tartott elõadásokat a Mérnök- és Építész-Egylet felolvasó ülésein. Egyik ilyen elõadásán figyelt fel rá Mechwart András a Ganz és Társa Vasöntõ és Gépgyár vezérigazgatója.

Mechwart az akkor 25 éves Zipernowsky-ra bízta a Ganz gyárban 1878-ban létesített új villamos osztály vezetését. Itt néhány hónap alatt Zipernowsky tervei alapján készítették el az öntõmûhely világításához szükséges elsõ egyenáramú dinamót, amely 56 V feszültségû 12 A áramerõsségû egyenáramot termelve szénrudas ívlámpát táplált.

 

Déri Miksa 1882-ben lett a gyár dolgozója, és Zipernowskyval együtt még ugyanebben az évben öngerjesztésû váltakozó áramú generátort szabadalmaztatnak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására.

 

Figyelme a váltakozó áram felé fordul, mert abban látja a jövõt, míg Edison is, Siemens is úgy ítélte meg, hogy a váltakozó áramnak nincs jövõje, mert megoldhatatlan a termelt energia elosztása.

 

1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy 150 lóerõs gõzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú váltakozó-áramú generátort mutattak be, amely a váltakozó áramú rendszer fejlõdésében úttörõ lépés volt, és méreténél fogva is általános feltûnést keltett. A gép késõbb évekig a Keleti pályaudvar világítását táplálta.

 

1885-ben Déry és Zipernowsky szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszõleges áttételû váltakozó-áramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert. Ezt néhány hónap múlva követte legnagyobb jelentõségû munkájának, a zárt vasmagos transzformátornak szabadalmi bejelentése, amelynek Bláthy Ottó is részese volt.

 

Ezzel a váltakozó-áramú Ganz-rendszer diadalútja kezdõdött, melyet 1893-ig Zipernowsky személyesen vezényelt. Legnagyobb sikere a Róma városát ellátó Tivoli Erõmû és távvezeték létesítése volt 1892-ben.

 

1893-tól a Magyar Tudományos Akadémia elsõ tagja volt. Ugyanebben az évben, június 11-én kinevezték a Mûegyetemen újonnan alakított Elektrotechnika tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárának. Ezzel Zipernowsky megvált a Ganz gyártól, és a továbbiakban tevékenységét az oktatásban és a tudományos közéletben folytatta.

 

A Mûegyetem 1906 -1907-es tanévben átadott FE (fizikai-elektrotechnikai) épületében (ma F épület) a tanszék saját elõadótermet és laboratóriumot kapott, amelyet Zipernowsky korszerû gépekkel szerelt fel. A nagyfeszültségû technika terén a tanszék Európa más egyetemeit és próbatermeit is megelõzte. A terem egykori felszerelésébõl egy gépcsoport ma is az eredeti helyén található.

 

Zipernowskyt az 1900-ban megalakult Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete (ma Magyar Elektrotechnikai Egyesület) 1903-ban Dérivel és Bláthyval együtt tiszteletbeli tagjává nyilvánította, majd 1905-ben Zipernowskyt választották elnöknek. 1912-ben Zipernowsky 5000 koronát adományozott az egyesületnek, hogy annak kamatát minden évben díj gyanánt ítéljék oda. Az egyesületi választmány ezüst Zipernowsky-plakettel egészítette ki a díjat.

 

Az egyesület 1937-es közgyûlésén már nem vett részt, búcsúlevelét felolvasták, utódja Verebélÿ László lett.

 

1942. november 29-én halt meg Budapesten.

 

Írásai

A Hock-féle hõléggéprõl. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1878

Az elektromos világítás története. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1880

Elektromos világítás izzólámpákkal központi állomásokból. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1885

A központi elektromos világítás körül elért újabb eredmények. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1886

Az elektromos áram elosztása transformatorok segítségével. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1887

Villamos vasút függõleges nyommal. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1890

A Zipernowsky-féle függélyes nyomú közúti vasút, (Kny. a Gazdasági Mérnök-bõl). Budapest; 1890.

Nagysebességû elektromos vasutak. Mathematikai és Term. Ért. 1891

 

Forrás: Wikipédia

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul