e-villamos online szaklap

Etikai és szakmai hibák

| | |  0 | |

Az építészeknél zajlik egy mérnöketikai szeminárium, Margitay Tihamér, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék tanszékvezetőjének előadásában. Ha már a villamos képzésben nincs ilyen, legalább nézzünk meg egy érdekes esettanulmányt, a Challanger katasztrófáját az említett képzési anyagból.

Egy projekt szereplõi:



Az etikai és szakmai hibák osztályozása

Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek
(Etikailag jóhiszemûen jár el – nem akar rosszat -, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!)
- Hanyagság
- Tévedés, figyelmetlenség

Tudatosan etikátlan magatartás
- Egyszerû csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása, lásd 10. óra)
- Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezeket nehéz etikailag helyesen megoldani!) pl. Challenger
(A határok nem élesek, és több is elõfordulhat egyszerre.)

Érdekkonfliktusok
A szereplõk között:
- Beruházó – tervezõ
- Tervezõ – kivitelezõ
- Beruházó – kivitelezõ
- Beruházó – közösség – környezet stb.
A szereplõ szervezeteken belüli egyes funkciók között:
- mérnök – menedzser
- vezetõ – beosztott stb.

Esettanulmány: Challenger

- A megrendelõ – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa (http://history.nasa.gov/sts51l.html)
- Rogers-jelentés:
- 1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az ûrsikló felrobban a gyorsító rakéta egyik tömítõgyûrûjének meghibásodása miatt.

A gyorsító rakéta (Rogers-jelentés):


Társadalmi háttér:
- Háromszor elhalasztott indítás
- A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az ûrsikló program.
- A költségvetés megkurtítása fenyeget.
- Az ESA és az Oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak.
- Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél.
- Még a szokásosnál is jelentõsebb PR esemény, mert az egyik elsõ civil, egy tanárnõ repül.

Elõzmények a projektben:
- Az O gyûrûs tömítéseknek nagy hõt, nagy hõingadozást és mechanikai igénybevételt kell elviselni.
- Korábban is voltak problémák az O gyûrûs tömítésekkel, mert a(z indítás elõtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a meglazuló alkatrészek elnyírják õket.
- A leghidegebb indítás 12 C-ban történt.
- Jan. 27-én északéra és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1 C)
- A gyorsító rakéta mûleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.

- Elõzõ délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésrõl. Résztvevõk (mások mellett):
- Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részérõl: Jerald Moson vezérigazgató, Robert Lund mûszaki igazgató
- Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója
- Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt mûszaki vezetõje
- Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztõmérnökök
- Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómû fejlesztéséért felelõs NASA egység részérõl:
- George Hardy tudományos és mûszaki igazgatóhelyettes
- Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetõje
- Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager

A konferencia kritikus szakasza délután, este:
- Boisjoly és Johnson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy
1. a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi õket és erodálódnak,
2. a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott károsodása,
3. szerintük a kilövés 12C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hõmérsékletet.
- Lund összegzi a prezentációt és javasolja a halasztást 12 C eléréséig.
- Hardy (Marshall) „megdöbbentõnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot.
- Reinartz szerint mûködik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll Biosjoly mellett.

- Thiokol képviselõi megszakítják a telekonferenciát, és belsõ, válság tanácskozást tartanak.
- Ellenõrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelmûek, ennek ellenére Biosjoly és Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett.
- Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a menedzserit”.
- Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó adatok tényleg nem egyértelmûek.
- A NASA Ûrsikló Projekt felsõ két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát  a technikai szint (III és IV vezetési szint) kezeli.

Az adatok: (Rogers-jelentés, VI. fejezet)

Másnap tényleg hideg van. Az indítóállás:


Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel?
Hogyan kell alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel? (Kizáró feltétel valószínûleg nem adódik, a döntési fa megmutatja a tétet, az ellenõrzõ kérdések pedig rámutatnak, hogy a legfelsõbb döntéshozók nem hagyhatók ki.)

Mit tettek volna másképpen? (Persze utólag könnyû okosnak lenni.)

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul