e-villamos online szaklap

Pluszköltség a jogosultságoknál

| | |  3 | |

...

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2010. nov. 8.

Egyetértek Bajai Lajos kollégával, változtatásra lenne szükség, mert a jelenlegi továbbképzési rendszer nem hatékony, drága, és nem szolgálja a mérnökök elvárt érdekeit. Elég komolyak a gondok, aminek ez a cikk csak a felszínét kapargatja. Ez nem mond ellent annak, hogy ha a kamara valamilyen ügyben hatóságként jár el, be kellene tartania a tevékenységére vonatkozó törvényi előírásoknak. Schmidt János


| 2010. nov. 4.

Kedves Kolléga Úr! Először is köszönöm a hozzászólását. Én épületgépész vagyok, ez a polémiám a kamara vezetésével először az e-gépész lapon jelent meg, ott is olvashatók hozzászólások. És most a lényegről. Tökéletesen egyetértek a véleményével. Nem azért kell folyamatosan tanulnunk és képezni magunkat, mert valamilyen pontokat kapunk érte, hanem mert ez kell a tervezői életben maradásunkhoz. Ha valamire szükségünk lenne, az szerintem a figyelem felkeltése a munkánkkal kapcsolatos új törvényekre, szabványokra, műszaki megoldásokra, akár termékekre. A nyilvános szakmai vitákra arról, hogy melyik esetben melyik műszaki megoldás a jobb. Arról, hogy egy adott rendeletben mi okoz nekünk problémát. Hogy melyik szabvány az igazán fontos, hogy melyiket lenne érdemes lefordítani. Szóval nyitott internetes fórumokra. Valami ilyesmire kezdett el segítséget adni az e-gépész és az e-villamos honlapok. Használjuk ki jobban a lehetőséget. Dezső György kollégánk felvetett egy másik megközelítést, egy jól kezelhető, Wikipédia szerű, a felhasználók által is bővített adatbázist, ahol egy-egy kérdéskörre lexikon-szerűen kapnánk választ. Hasonlóan áll a problémához kiváló honlapján Koós Miklós pécsi építész. Ezek helyett jutott nekünk a kötelező továbbképzésre vonatkozó előírás, amikor nem azért hallgatunk meg egy előadást, mert érdekel, hanem mert két egész pontot kapunk érte, a másikért pedig csak egy felet. Úgy látom, a kérdésben a kamara úgy viselkedik, mint a legrosszabb értelemben vett hivatal. Nem a probléma lényegével, valós tartalmával foglalkozik, hanem kötelezővé tesz egy, a többség számára teljesen fölösleges, viszont húszezer forintba kerülő bizonyítvány kiváltását, ráadásul egy nehezen értelmezhető, joginak látszó indoklással. Nézzük ezeket. A jogrendszerünk hierarchikus: alkotmány, törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati (akár kamarai önkormányzati) rendelet, határozat. Az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. A hatósági bizonyítvány kiadásának általános szabályait törvény fogalmazza meg: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény: ”83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.” Itt ugye szó sem lehet arról, hogy kéretlenül is ki kell adni ilyen okiratot, hogy nekem, mondjuk évente, kötelezően ki kellene váltanom az erkölcsi bizonyítványt. A speciális, ránk vonatkozó szabályozások alacsonyabb szinten, mint kormányrendeletek jelentek meg: Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet: ”10. § (2) A területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet: ”14. § (2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. Teljesen megegyeznek a törvény megfogalmazásaival, csak pontosítják, hogy milyen hatóságról és milyen bizonyítványról van szó. Szó sincs arról, amit az elnökségi határozat állít, hogy a kérelem fogalmát mellőzni kellene. El nem tudom képzelni, hogy a kamara vezetése milyen logikai úton jutott a határozatában megfogalmazott különös következtetésére. Talán szerencsés lett volna a kérdésben jogász véleményét is kikérni. Ezt a határozatot pótcselekvésnek érzem, ami egyáltalán nem foglakozik az Ön által is megfogalmazott tényleges problémákkal. Lényegét és annak megalapozottságát tekintve pedig rossznak gondolom, ezért kértem az elnökséget annak felülvizsgálatára. Zöhls András épületgépész mérnök


| 2010. nov. 2.

Tisztelt Szőllőssy Gábor MMK főtitkár Úr! Tisztelt Zöhls András Úr’ Figyelemre méltónak tartom a jogosultság igazolás tárgyú kultúrált vitájukat. Azt gondolom azonban, hogy a vitát leárnyékolják azok a jogszabályi keretek, amelyek között a vita zajlott. Ezért aztán nem világos mi okozza az ellentéteket. Mit kellene tenni az ellentétek feloldása érdekében. A mérnöki munka színvonalának tartása, sőt emelése megkívánja az állandó életen át tartó tanulást. Aki ezt nem teszi az hiába kapott színvonalas alapképzést, szerzett sok tapasztalatot, nem tud megfelelni a kihívásoknak, illetve nagy erőfeszítések árán tudja feladatait jól megoldani, nem felel meg az elvárásoknak. Tehát a mérnök érdeke, hogy tájékozódjon. Gondoljuk csak meg, állandóan változnak az anyagok, a technológiák, a szabvány előírások, a rendeletekben rögzített előírások. Ugyanakkor a feladatok nagyon különbözőek, ezért nem lehet központilag meghatározni, hogy kinek milyen plusz ismeretekre van szüksége. Nem lehet olyan bizottságot összeállítani, aki meg tudja ítélni, hogy az előterjesztett témák mennyire lényegesek és kiknek a munkájához milyen mértékben szükségesek, még akkor sem, ha a legkiválóbb tagok is alkotják A mérnök tudja csak, hogy milyen új ismeretekre van szüksége az adott feladat megoldásához! Mindenhez senki nem érthet. Nyílván szaporodnak a bizottságok. Elhúzódik a tartalomjegyzék összeállítása. Jelenleg két hónap vagy annál több a döntések meghozatalának ideje. A feladatok szaporodása több embert igényel, több bérköltséget jelent. Ezt valakinek fizetni kell. A mérnök aki ragaszkodik a jogosultságához kiszolgáltatott és fizet olyan szolgáltatásért, ami lehet, hogy színvonalas, de számára nem jelent használati értéket. Ki kell mondani, hogy ez az oktatási rendszer nem hatékony és drága, nem javítja a szakmai munkát!! Sok az átfedés. Például az OKJ-s képzések anyaga elfogadott. Az MMK bizottságának azok elfogadása előtt volna feladata, de nem egy elfogadott anyag megítélésén kellene dolgozniuk! Itt az előadók teljesítményét az oktatási bizottságnak regisztrálni és elfogadni kellene!!! A magyar piacon nem lehet érvényesíteni a kamara által javasolt árakat. Ide tartozik, hogy a magyarországi külföldi építők alkalmazottai sok esetben nem veszik figyelembe a kamarai előírásokat, magyar jogosultsággal nem rendelkező alkalmazottakat alkalmaznak!!! Ezt a munkám során személyesen is tapasztaltam. Itt kell megemlíteni, hogy a nagy kereskedő cégeknél komoly mérnöki műhelymunka folyik és súlyt helyeznek az anyagok, a technológiák, a szabványok, sőt az új jogszabályok feldolgozására és a gyakorló mérnökök számára az eredményeik előadására. Ez az érdekük is. Véleményem szerint a jelenlegi rendszer nem hatékony és drága! Magába foglalja a protekcionizmus kifejlődésének lehetőségét. Szükség van a változtatásra , a mérnökök érdekeinek elfogadhatóbb érvényesítésére. Ki kellene jelölni a járható, elfogadható utat. Beszéljünk erről az MMK illetékes bizottságaiban. Szeged, 2010. október 30. Bajai Lajos Okl. vill. mérnök Okl. gazdasági mérnök

Facebook-hozzászólásmodul