Kérdések a szakmához

A szakma érdeklődői számára ez egy lehetőség, hogy a felmérés széles körben való terjesztésével minél pontosabb képet lehessen kapni a magyarországi számítógépes tervezés helyzetéről. A kitöltés néhány percet vesz igénybe, így a minél szélesebb körben terjesztett felmérés mindenki számára hasznos információkhoz tudja juttatni a Lechner Tudásközpontot – és ígéretük szerint a felmérés eredményeinek közzétételével a szakma számítógépes gyakorlatáról is átfogó képet tudnak kapni az olvasók. A kérdőív a kerdoiv.lechnerkozpont.hu/bim oldalon érhető el.

Új megközelítés

A Building Information Modeling (BIM) a tervezési módszertan egy új megközelítése, és nem – mint ahogy azt sokan gondolják – egy szoftver, licenc vagy tanúsítvány. A BIM az épületek tervezési és építési folyamatainak átfogó digitális modellek segítségével történő szimulálását és optimalizálását jelenti. Az épületek üzemeltetése szempontjából, azok teljes életciklusát tekintve, a BIM jelentős előnyöket kínál a hagyományos tervezési módszerekkel szemben, mivel általa bármikor részletes információkhoz juthatunk az épület bármely alkotóelemét illetően.

A tervezőknek már a következő evolúciós lépésre kell készülniük az épületek és létesítmények tervezésénél. A BIM-mel a jövőben a tervezés részletesebbé, átláthatóbbá válik, és sokkal nagyobb mértékű együttműködést igényel. A digitális épületmodellezés jól működő informatikai infrastruktúrát feltételez, amelyhez a tervezésben résztvevők mindegyike hozzáfér. Az összes adatot, rajzot, modellt és dokumentumot egyetlen központi rendszer tárolja és kezeli. A változások mindenki számára azonnal láthatók.

A BIM nagy előnye abban rejlik, hogy a projekt minden résztvevője folyamatosan ugyanazt az információt kapja. A módosítások azonnali hatással vannak a teljes projektre. Ha például egy ajtót az objektum adatbázisában megváltoztatnak, akkor ez az ajtó minden tervben és dokumentumban, amelyekben szerepel, megváltozik. Ezáltal már a tervezési folyamat során drasztikusan csökkenhet a hibák száma, a hibajavítási költségek az építési fázisban jelentősen mérséklődnek, és a tervezés megbízhatósága nő.

A tervezők rendszerint átfogó adatbázisokat alkalmaznak, amelyekből a tervezéshez a legkülönfélébb elemeket kiemelik, és a tervezőprogramokban felhasználják. A BIM módszer szerinti tervezésnél ezeket az alkotóelemeket a lehető legrészletesebben és egységesen meghatározott paraméterekkel központilag alkalmazzák. A BIM fejlesztése során nemcsak az objektumok 3D-s modellje válik részletesebbé, hanem egy sor további információ közvetlenül az objektumnál válik tárolhatóvá. Ezáltal minden információ egy helyen elérhető lesz – ami a BIM legalapvetőbb elve. Ebben a gyártók a tervezéshez szükséges termékadatok különböző platformokon történő rendelkezésre bocsátásával támogatják a tervezőket.

Fontosabb előnyök

Az AutoCAD programban (különböző gyártói plugin-ekkel) elkészített .dwg formátumú file-k beilleszthetők a Revit programmal elkészített 3D formátumú építészeti tervekbe, ahol az épületgépészeti terv is bizonyos esetekben már meg van rajzolva 3D-ben. A szakágak (építész, statika, gépész, elektromos) közötti ütközésvizsgálat ezáltal egyszerűen végrehajtható.

A Revittel elkészített 3D-s nyomvonal, villámvédelmi, elektromos vagy egyéb terveknél kiküszöbölhetők a file-konvertálások miatti, szakágak közötti rajzi formátumvesztések (dwg-be konvertálás), mivel minden érintett szakági tervező ugyanazon szoftverrel dolgozik.

A .ifc kiterjesztésű file-ként történő mentéssel az adatok és rajzok együttese a BIM rendszerű tervezőszoftverek között átvihető.

Az intelligens tulajdonságokkal (műszaki adatokkal) rendelkező épület alkotóelemeinek köszönhetőn különböző szabadon választható kimutatásokat (például anyaglistákat műszaki paraméterekkel, mennyiségekkel excel formátumban stb.) lehet létrehozni.

A fentiekből kiderül, hogy egy nagy összetettségű rendszerről van szó (adatok, rajzok stb.), amelyet a BIM rendszer kínál, korlátlan lehetőségekkel.