e-villamos online szaklap

A Debreceni Református Nagytemplom gyülekezeti terének világítás felújítása

| | |  0 | |

A Debreceni Református Nagytemplom felújítása során a teljes erős-, és gyengeáramú villamos hálózat cserére, átalakításra került. A meglévő világítási berendezés helyett a gyülekezeti térben és valamennyi egyéb helyiségben új világítás készült, amelyet az alábbiakban mutatunk be.

1. Egy kis történelem

1.1. A Debreceni Református Nagytemplom, Debrecen legismertebb, emblematikus épülete. A jelenlegi épület helyén már a 12. században egy templom állt, ami az akkor három részbõl álló, késõbb egységesülõ település (Mesterfalva, Debreczun, Szentlászlófalva) temploma lehetett. Ennek helyére épült Debrecen kegyúri temploma: Szent András egyháza 1320 körül. A templom többször leéget a Debrecenben akkortájt sûrûn elõforduló kisebb-nagyobb tûzvészekben. A Rákóczi szabadságharc idején többször feldúlták. Az 1802. június 11-én kitört tûzvész azonban a templom teljes pusztulását okozta. Mivel az épület helyreállítása a pusztulás méretére tekintettel reménytelen volt, a falmaradványokat elbontották. Az új templom (a jelenlegi Nagytemplom) építése 1805-ben kezdõdött el :

1809: elkészült a falazat,
1814: befejezõdik a fõhajó boltozatának kialakítása, karzatok kialakítása,
1818: elkészül a keleti torony,
1822: megépül a nyugati torony, elkészül a belsõ berendezés

1.2. Az épület, elkészülte utáni legsúlyosabb károkat az 1944 szeptember 17-i bombázáskor szenvedte el amikor egy gyújtóbomba találat érte. Ennek során leégett a fõ- és mellékhajók tetõszerkezete és a nyugati torony tetõzete. A helyreállítás 1948-ban fejezõdött be. Azóta kisebb belsõ- és homlokzat felújítások történtek, valamint feltárásra kerültek „Szent András templom” és a „Veres-torony” épület körüli falmaradványai.

1.3. A templom egy 90 cm magas falazott teraszon áll, észak-déli irányú fõhajója 38 m hosszú, 14 m széles, kelet nyugati irányú mellékhajója 55 m hosszú, 15 m széles, a fõhajó és a mellékhajó keresztezésében lévõ kupola belsõ magassága 21,7 m, a tornyok magassága 61 m. A gyülekezeti tér befogadó képessége kb. 2500 fõ. A Debreceni Református Nagytemplom hazánk legnagyobb alapterületû-, és ezért legtágasabb belsõterû református temploma.

2. A felújítás célja

2.1. A Református Egyház nyertes pályázata keretében a Debreceni Református Nagytemplomban turisztikai célú fejlesztésre került sor. Ennek része az épületlátogatók általi bejárhatóságának biztosítása, a gyülekezeti tér alkalmassá tétele az istentiszteleteken-, egyéb vallási rendezvényeken túl, más kulturális események megtartására.

2.2. A felújítás során a teljes erõs-, és gyengeáramú villamos hálózat cserére-, átalakításra került. A meglévõ világítási berendezés helyett a gyülekezeti térben-, és valamennyi egyéb helyiségben új világítás készült.

3. A gyülekezeti tér felújítás elõtti világítási berendezése

3.1. A felújítás elõtt a gyülekezeti térben fémhalogén lámpás fényvetõkkel és fénycsöves „rejtett” világítással kialakított indirekt világítás mûködött. Ez nem tudta kielégíteni az istentiszteletek, koncertek és egyéb rendezvények rendezvényenként-, és azon belül idõben is változó világítási igényeit (nem volt lehetséges az egyes világítási csoportok gyors be-ki kapcsolása, szabályozhatósága). Ezen felül a meglévõ berendezés oszlopfejekre telepített világítótestei megjelenés szempontjából is elfogadhatatlanok voltak.
 
3.2. A felújítás elõtti világítási berendezés mennyiségi-, és teljesítmény adatai:


A gyülekezeti térben mérhetõ átlagos megvilágítási szint 1,00 m magasságban ~230 lx volt.

A világítás kapcsolása a gondnoki szobából kézi kapcsolókkal történt 3 fokozatban.

4. A felújított világítási berendezés

4.1. Az új világítási berendezés tervezése elõtt megpróbáltuk kideríteni, hogy a templom 1822-es átadásakor és az azt követõ idõkben hogyan oldották meg a mesterséges világítást. Sajnos erre vonatkozó adatokat csak az 1960-as évektõl kezdve találtunk. Az 1822 – 1960 közötti idõszakban az általunk felkutatott leírások nem tettek említést a mesterséges világításról! Nagybányán található a Debreceni Nagytemplom 1809-ben elkészült „elõképe”: a torony kísértetiesen hasonlít a debreceni épületéhez. A lényegesen kisebb belsõtérben hasonló hangulat fogad, mint a Debreceni Nagytemplomban, itt a világítás a mennyezeti boltövekrõl lefüggesztett csillárokkal van megoldva. Debrecenben a csillárok létezésére a korabeli leltárakban, leírásokban utalás nem történik, ma a helyszínen sem lelhetõ fel olyan szerkezeti elem, ami csillárok függesztésére, falikarok rögzítésére szolgálhatott. Az 1950-es években jelent meg az oldalfalakon, pillérfejeken a rejtett és indirekt (izzós fényforrású) világítás. Ez késõbb fénycsöves világító testekre cserélõdött, majd 2001-ben alakult ki a jelenlegi berendezés.

Mivel történelmi alapot nem találtunk a jelenlegi világítási berendezéstõl eltérõ rendszer kialakításának indoklására, és a megrendelõ is az indirekt világítást igényelte (a kapcsolhatósági, szabályozhatósági hiányosságok kiküszöbölésével), ezért az indirekt világítási módot választottunk úgy, hogy az egyes kiemelt területeken kiemelõ világítást is létesítettünk (szószék, Úr asztala, kiállított tárgyak).  A szabályozhatóság, rövid felfutási idõ, élettartam, jó hatásfok követelmények kielégítése végett a LED fényforrású világító testek alkalmazása mellett döntöttünk. A gyülekezeti tér „ideális” az indirekt világítás létesítésére mivel a mennyezet, oldalfalak hófehér festéssel vannak ellátva, a térben csak kisebb területeken jelenik meg alacsonyabb reflexiójú felület (orgona, szószék és környéke). A világító testeket a gyülekezeti térben markánsan megjelenõ pillérek fejrészén-, valamint az átjárók fölötti boltívek induló magasságában lévõ párkányokon helyeztük el.

4.2. A LED fényforrású keskenyen és szélesen sugárzó fényvetõket, LED csíkokat, vonalas LED lámpákat kívántunk alkalmazni.

4.3. Az egyes elképzelt részmegoldásokat (világítótest fajta, elhelyezés) a tervezés során helyszíni próbavilágítással ellenõriztük. A berendezés kialakításakor fontos szempont volt a szerelés-, beállítás-, karbantartás miatti hozzáférhetõség biztosítása.
 
4.4. A világítás tervezését a DIALUX világítás méretezõ programmal végeztük. Az általános világítás esetén a fenntartandó átlagos megvilágítási szintet (a megrendelõ igényének megfelelõen) 300 lx-ban határoztuk meg. A modell-számítások során kiderült, hogy kizárólag indirekt világítással ezt az értéket csak olyan nagyszámú világítótesttel tudtuk volna elérni, ami nem fért volna el az oszlopok párkányain. Ezért 12 darab direkt világítót is elhelyeztünk a négy központi pilléren. Így az indirekt világítással biztosítható kb. 170 lx átlagos megvilágítást 300 lx-ra tudtuk növelni.

4.5. A megvalósított, új világítási berendezés mennyiségi-, és teljesítmény adatai:


A felújítás elõtti világítási berendezés beépített teljesítménye 7,8 kW volt. Ehhez képest az új világítási berendezés teljesítmény igénye ~27%-kal kisebb, viszont nõtt a világítótestek darabszáma.

4.6. A próbavilágítások során többféle színhõmérsékletû: 2700°K, 2900°K, 4000°K-os fényforrást próbáltunk ki. A látvány alapján a 2900°K színhõmérsékletû fényforrások alkalmazása mellett döntöttünk. Így a gyülekezeti tér valamennyi világítótestében ilyen fényforrásokat helyeztünk el. A megrendelõ nem igényelte a gyülekezeti tér egészére kiterjedõ változtatható színû világítást, ezt túl színpadiasnak, vásárinak tartotta. Azonban a fõ pillérek pillérfejeinek megvilágítására célszerûnek tartotta a színes világítás lehetõségét, a hangulatváltások jelzésértékû megjelenítése céljából. Ezért ide RGB-s LED fénycsíkok kerültek elhelyezésre.

4.7. Az új világítási berendezés létesítésének egyik célja volt, hogy különbözõ rendezvények változó világítási igényeit rugalmasan ki lehessen elégíteni. Ezért a berendezést 14 db, egymástól függetlenül kapcsolható-, a -vitrin világítások kivételével- fényszabályozható csoportra, „kapcsolási csoportra” osztottuk. Ezzel nagyszámú világítási variációt tudunk elõállítani.
A világítási berendezés bus rendszerû vezérléssel készült. Lehetõség van 10 darab elõre beállított világítási kép több helyrõl-, egy-egy gombnyomással történõ elõhívására. Az egyes képek közötti váltás beállítható idõtartamú, „folyamatos átmenettel” történik. Ezzel a jelenlévõk számára komfortos módon, szinte észrevétlenül változik a világítási kép. A kézi beavatkozó eszközöket három ponton helyeztük el:

- 1. a gondnoki szobában (a megrendelõ kérésére)
- 2. a gyülekezeti térben az Úr asztala közelében
- 3. a szószékben.

Így a szertartások alatt az azt vezetõ lelkész egyszerûen változtathatja a világítási képet a szertarás igényeinek megfelelõen. Egyéb rendezvények esetén a rendezvény technikusa a földszinten, az Úr asztala közelében elhelyezett kézi beavatkozó tasztatúráról válthatja a világítási képeket az aktuális igényének megfelelõen. Üzemeltetõi igény esetén lehetõség van arra is, hogy a világítás vezérlés a hangosítás vezérlésével összekötésre kerüljön (további csatoló eszköz beépítésével).

4.8. A felújítási munka 2013. novembere és 2014. májusa között zajlott le. Az üzembe helyezés után e nagy jelentõségû mûemlékünk világítási berendezése (és egyéb, a felújítás során kialakított funkciói) magas szinten szolgálják ki a hitéleti és a látogatói igényeket.

Debrecen, 2015. november 25.
Pelei Imre

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul