e-villamos online szaklap

Elektronikus energiakereskedelem

| | |  0 | |

Cikkünk célja, hogy bevezesse az olvasót az egyre gyorsabban fejlődő elektronikus energiakereskedelem kulisszái mögé, rávilágítson ennek a Magyarországon viszonylag újnak számító kereskedési formának a fontosságára és előnyeire, valamint közérthetően elmagyarázza a rendszer alapjait, működését.

Árupiacok

A társadalmi-gazdasági fejlõdés bizonyos fokán igény jelentkezik olyan kereskedelmi lehetõségre, ami lehetõvé teszi, hogy az  értékesítendõ árut az adott ügylet megkötése után – az ár rögzítésével - az eladó a vevõnek egy jövõbeni idõpontban szállítsa (határidõs ügylet: „olyan származtatott ügylet, melyben az ügylet két szereplõje kötelezettséget vállal egy termék jövõbeni adásvételének lebonyolítására a jelenben rögzített feltételekkel, azaz már most rögzítik az adásvételben szereplõ mennyiséget, az árat (kötési árfolyam), és az adásvétel pontos idõpontját”). Ezzel az eladó garanciát kap arra, hogy a jövõbeni teljesítéskor mekkora bevétele származik az értékesítésbõl, a vevõ számára pedig szintén garancia a kialkudott jövõbeni ár.

Egy ilyen tranzakciónak lehetnek hátrányai: az áraknak a szerzõdéskötést követõ változása – ez a változás az egyik felet hátrányosan, a másikat viszont – ugyanolyan mértékben – elõnyösen érinti; illetve a vevõ esetleges nem fizetése vagy az eladó nem teljesítése. Mindezek mellett viszont sokkal fontosabb az a biztonság, amelyet mindkét fél megkap: a garantált jövõbeni ár. Így az eladó olyan fix bevétellel kalkulálhat, ami az ügylet megkötésekor elfogadható nyereséget biztosít számára, míg a vásárló a termék árának tudatában pontos kiadással tud tervezni. A kiszámítható, tervezhetõ kiadások és bevételek nagy jelentõséggel bírnak, olyannyira, hogy némi többletköltség árán az üzletfelek hajlandók külsõ, pénzügyi elszámolási garanciát nyújtó partner bevonására. Ez az elszámoló intézmény a tõzsdei elszámoló ház, ahol a megkötött ügyletek biztonságát az ügyfelek mögött álló elszámoló bankok garantálják.

Energiatõzsdék

A mai modern világban is megfigyelhetõ a piacok, a kereskedelmi és pénzügyi technikák folyamatos fejlõdése. Az Európai Unió direktívái szerint a zárt, az Unió országainak a korábban nemzeti szinten szervezõdõ villamosenergia-piacai folyamatosan liberalizálódnak, egyre több piaci szereplõt és tõkét vonzanak. Ráadásul a villamosenergia-termelés és -felhasználás sokszor nem esik egy országon belülre (például Magyarország is villamosenergia-importõr, az éves felhasználás 10-20%-át import adja), ami az országhatárokon átnyúló kereskedelem szükségességét jelenti. A villamos energiára pedig fokozottan igaz, hogy mind a termelõknek, mind pedig a felhasználóknak különleges értékkel bír a kiszámítható jövõbeni ár (a villamos energia, mint termék természetébõl adódóan a vásárlóknál – általában termelõ vagy szolgáltató cégeknél – sokszor a termelési vagy mûködési költség jelentõs hányadát képezi, így az üzleti tervezhetõség, a kiszámítható termelés/mûködés szempontjából nagy jelentõségû). Mindezek pedig megteremtették az igényt a transzparens módon, megfelelõ teljesítési/elszámolási garanciával bíró határidõs villamosenergia-kereskedelemre, ami tipikusan az energiatõzsdéken valósul meg. A teljesség igénye nélkül néhány példa az Európai Unióban létrejött energiatõzsdékre:
- Nordpool 1996 (Skandinávia),
- OMEL 1998 (Spanyolország),
- EEX 2002 (Németország),
- EXAA 2002 (Ausztria),
- BELPEX 2006 (Belgium),
- PXE 2007 (Csehország),
- PXE magyar szekciója, 2009 márciusa,
- HUPX, 2010. július 20. (Magyarország).

A HUPX

Nézzünk meg néhány számadatot, melyeket kevesebb, mint egy év mûködés alatt produkált a Magyar Áramtõzsde. Az indulás óta 2011. március 20-ig kereskedett energiamennyiség összesen 896 386 MWh volt, és az elemzõk arra számítanak, hogy ez a mennyiség áprilisra eléri az egymilliót. Míg 2010-ben a napi átlagos kereskedési mennyiség 2550 MWh volt, addig ma ez a szám több mint a kétszerese, 6051 MWh. A csatlakozott tagok száma is 10-rõl majd háromszorosára, 26-ra nõtt. Március 19-én a napi forgalom meghaladta a 10 000 MWh-át, ami a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás hozzávetõleg 9 százaléka. A tavalyi rekord ehhez képest „csak” 6541 MWh volt. A tervezett piac-összekapcsolási projektek segítségével elérhetõ közelségûvé válik a régióban fejlettnek számító 25-30 ezer MWh napi forgalom is.

A HUPX vezérigazgatója, Medveczki Zoltán egy hónapja azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az idén összesen mintegy öt terawattóra áram forgalmával számol a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-ipar Zrt., ez az éves magyarországi felhasználás 12,5 százaléka. (forrás: mfor.hu).

Mint azt a számok is mutatják, a hazai tõzsdei kereskedés rohamléptekkel növekszik, melyre mind a piaci szereplõk, mind pedig a szabályozó hatóságok visszajelzéseik alapján igényt tartanak. A jelenlegi piaci viszonyok fennállása mellett prognosztizálható az energiatõzsde további térnyerése.

Összefoglalva, Magyarországon az eddigi energiakereskedési formák - bilaterális szerzõdések és aukciók - mellett megjelent a tõzsdei energiakereskedelem is. Hosszú távon valószínûleg egy regionális energiatõzsdén lehet majd adni-venni az elektromos energiát, a kereslet-kínálat által meghatározott, valós szabadpiaci áron. Ez pedig a piac minden szereplõjének - energiatermelõk, -kereskedõk és -fogyasztók – és az egész gazdaságnak a javát szolgálja.

(A teljes cikk a Magyar Energetika 2011/3. számában jelent meg. Elõfizethetõ ITT)

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul