e-villamos online szaklap

Villamos szakmai összefügések

| | |  1 | |

Számos villamosenergia-felhasználási helyen, társasházi és családi házakban érintéssel történő érzékelést okozó potenciálkülönbségek észlelhetők a belső terekben. A teljesen hiányzó vagy hiányos kialakítású egyenpotenciálú összekötések vagy más problémák miatt létrejövő potenciálkülönbségek komoly szabványtalanságot, lappangó villamos vészhelyzetet jeleznek.

Az EnergoExpón elhangzott elõadás ezekre a veszélyekre hívja fel a figyelmet.

A szakmai feladatok összetettek
Ma az épületek, valamint az egyéb kommunális és ipari létesítmények villamos szempontból növekvõ összetettségû rendszerek:
- egy, vagy akár több erõsáramú vezetékhálózattal rendelkeznek (külsõ és belsõ),
- egy, vagy akár több gyengeáramú vezetékhálózattal rendelkeznek (külsõ és belsõ),
- akár több épületgépészeti, vagy egyéb nem villamos, de vezetõképes (saját potenciált képviselõ, vagy potenciált közvetíteni képes) rendszer van, az úgynevezett házi fémhálózatok,
- egyre jellemzõbb a külsõ villámvédelem és a belsõ túlfeszültség-védelem szükségessége.

A szükséges szakmai szemlélet
A szakmai feladatok összetettsége a villanyszerelõktõl a korábban szükségesnél lényegesen fejlettebb szakmai szemléletet, rendszerszintû gondolkodást feltételez és igényel.
Az európai villamos létesítési szabványok elõírásai mögött megjelenik a rendszerszemlélet
A regisztrált szerelõi ismeretek megfelelõ alapját képezik a villamos rendszerszemlélet kialakításának.

Villamos szakmai rendszerszemlélet
- földelõrendszer,
- külsõ villámvédelmi felfogó- és levezetõrendszer,
- egyenpotenciálú összekötések (rendszere),
- védõvezetõs érintésvédelmi rendszer (védõföldelés),
- túláramvédelmi rendszer,
- belsõ túlfeszültségek elleni védelmi rendszer (a másodlagos villámvédelem része),
- kapcsolódó (tartalékellátó, épület-technológiai vezérlõ, riasztó, távközlési, informatikai, stb.) vezetékes rendszerek és ezek szükség szerinti védelmei,
- EMC, az egymással kölcsönhatásban üzemelõ rendszerek saját és kölcsönös zavarainak kiküszöbölése elhelyezéssel, passzív és szükség szerint aktív eszközökkel

 

Szakmai követelmények
A villamos szakembereknek megfelelõen összetett ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy tevékenységük során összefüggéseikben tudják kezelni a szakmai szempontokat, el tudják kerülni a problémák elõidézését.

Megfelelõ ismeretek nélkül villamos (személyi, vagyoni) veszélyek, zavarok és/vagy károkozások fordulhatnak elõ, illetve elmarad a mások nem megfelelõ szakmai tevékenysége miatti problémák feltárása és felszámolása.

 


Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2010. dec. 7.

Gondolatok a „Villamos szakmai összefüggések” témához. Egyet értek azokkal, akik a rendszerszemlélet alkalmazását szorgalmazzák Kérdés csak az, hogy a vázolt ismeretek, a szabványok ismerete, alkalmazása elégséges e a cikkben említett , az épületekben megjelenő nem kívánatos érintési feszültségek kiküszöböléséhez. Azt gondolom, hogy nem elégséges, ennél többre van szükség. A szabvány alkalmazása nem kötelező, betartása célszerű, mert ez védi a szereplőket, a kívülálló okból bekövetkező balesetek, káros következményétől. A szabványok betartása nem biztosít 100% biztonságot, csak egy gazdaságilag elfogadott kompromisszumnak tekinthető. Akik az érintésvédelem fejlesztésével foglalkoztak, foglalkoznak eddig is vizsgálták, az épületek elemeinek villamos tulajdonságait, de nem voltak meg az eszközeik az ismeretek beintegrálásába a szabványokba, előírásokba. Ma már adottak a feltételek, a számítógépes eszközök. Akarat és munka, összefogás kérdése az előrelépés. A szakmák közötti összefogás is szükséges a sikerhez. Az új technológiák alkalmazását is fontos villamos szempontból elemezni. Az épületet passzív hálózatnak kellene tekinteni, amelyet meg kell rajzolni, ki kell a terven jelölni a hálózat érintésvédelem szempontjából kritikus pontjait.. Erre építve kellene érintésvédelmi tervet készíteni. Az érintésvédelmi tervet együtt kellene a társ tervezőknek elfogadni.( Ez is erősítené a rendszerszemléletet. A „ passzív hálózat ( összefüggő épületek, több lépcsőház) tápforrásait a tervezéskor elemezni kellene. ( pl. hálózati betáp, napelemek, légköri túlfeszültségek,…). Fontos volna a munka felgyorsítása, pl. a házgyári elemes lakások villamos hálózatának felújítása előtt. Addig is a hibák behatárolására, elhárítására kellene segítséget nyújtani az érintett üzemeltetőknek, azokban az esetekben is, amikor a szabványok szerint kiépített érintésvédelem hatástalan. Esettanulmányok publikálására kellene felületet biztosítani. A helyzetre jellemző, hogy Kádár Aba kollegánk, aki a téma legnagyobb magyarországi és nemzetközileg is elismert szaktekintélye Elektroinstallateurban olvasói kérdésekre adott Válaszaiban gyakran mondja, nem tudok a probléma megoldására megnyugtató választ adni. Nyilván arról van szó, hogy a kialakult helyzetre nincs frappáns elfogadható megoldás. Ez is a ( itt nem az elektromos fél a haladás legfőbb akadálya )rendszerben való gondolkodásának hiányára vezethetők vissza. A probléma megoldására egy azonnal intézkedés sort és egy később jelentkező intézkedés sort ( fejlesztések ) tudnék elképzelni. Például: Egy azonnali intézkedés sor: 1.Új hálózat, rekonstrukció és nagyjavítást, hálózat bővítést csak tervek alapján lehessen megkezdeni. 2.A terv csak akkor fogadható el, ha a társtervezők hitelt érdemlően igazolják, hogy egyeztettek. 3.Legyen a tervekben érintésvédelmi fejezete, amely terv részletes és a társtervezők egyeztetett elképzeléseit tükrözik!! A terv részletezze, a passzív hálózat paramétereit. Tartalmazzon elemzést a különböző extra helyzetekről és ezen hibák kiküszöbölésére tett intézkedésekről.. - 2 - 4.Az áramszolgáltató vállaljanak nagyobb felelősséget az általuk táplált hálózatok jóságáért. A mai gyakorlat szerint, sok esetben jogosulatlanul nyilatkozók véleményére építve táplálnak életveszélyes hálózatokat! Ha csak a nyilatkozatok jogszerűsét vizsgálnák, már előbbre jutnánk! Egy fejlesztések irány: A hagyományos és új építési technológiával épített épületek, mint passzív hálózatok paramétereinek számítási metódusát ki kellene dolgozni. Így a passzív hálózat paramétereit meg lehetne határozni .A tervekből kiolvashatók lennének a kritikus pontok, ahol fokozott gondossággal kellene megoldásokat találni, igy a tartós érintési feszültségek megjelenésének valószínűségét tovább lehetne csökkenteni. Összefoglalva: Azt gondolom, hogy gyorsan kell tenni valamit, mert az ország rossz állapotú lakásállományát már megfelelő módon kellene felújítani( például a házgyári elemes lakások felújítását ), az új épületeket megépíteni. Nem gondolom, hogy a gondolataim megváltó értékűek, de azt hiszem, hogy ez ügyben mérnök kollegáinknak is meg kellene nyilvánulniuk.. A Magyar Mérnöki Kamara hatékony segítségével ez a folyamat felgyorsulhatna. Hatékonyabb lehetne sok jelenlegi képzésnél Szeged, 2010. december 4. Bajai Lajos Okl. villamosmérnök Okl. gépipari gazdasági mérnök

Facebook-hozzászólásmodul